Vásárlás
Amit ma megvehetsz, halaszd holnapra!
A spórolás szempontjából a halogatás és újragondolás az egyik legjobb módszer. Lehetséges akár addig is eljutni vele, hogy rájöjjünk, nincs is szükség arra, amit hirtelen megvettünk volna. Persze, itt most nem a napi betevő megvételére gondolok, hanem lényegében bármilyen nagyobb, nem mindennapi kiadásra, ami előtt megfontolandó, hogy aludjunk-e rá még pár napot. Ezzel könnyen elkerülhetők olyan hirtelen támadt ötletből származó kiadások, amelyeket később csak megbánunk vagy legalábbis feleslegesnek érzünk.
Mindig mindennek használjuk a "felét"!
Szószerint. Próbáljuk ki, bármit is csinálunk (ami valami megvételével jár együtt), hogy amennyire csak releváns, fele annyit használjuk az adott, pénzbe kerülő terméket, tárgyat. Többek között ilyen lehet a sampon, mosószer, mosogatószer, fogkrém, fájdalomcsillapító, autóhasználat, ruhavásárlás, cigi, vendéglátóipari egységben fogyasztás, jóléti kiadások, nagybevásárlás során számos termék stb. Hamar rájöhetünk, hogy fele annyi, vagy akár még annál is kevesebb is bőven elegendő. Éves szinten szintén tízezreket spórolhatunk meg a sok apróságon. Természetesen ezt mindenki értse jól: a betegségekre felírt gyógyszerek adagjára és egyéb szükséges dolgokra ez nem vonatkozik! :)
“Just in time” (éppen időben) vásárlási módszer vs. nagybevásárlás
Van, aki szerint jobb hetente egyszer egy nagy bevásárlást csapni, és akkor megvenni minden fontosat. Más szerint pedig érdemes inkább kisebb adagokban vásárolni az úgynevezett éppen időben, akkor, amikor szükség van rá módszerrel.
Ha valaki képes gazdasági értelemben "fegyelmezetten viselkedni" egy nagy bevásárlás során (és nem csak azt hiszi magáról), tehát nem vásárol össze számos – igazából felesleges – cikket a bevásárlás eufóriájától vezérelve, annak működhet a nagybevásárlós módszer is. (Eufória alatt azt az állapotot értem, amikor tudjuk, hogy nagy összegért vásárolunk, ezért a kisebb összegűnek vélt holmikat is bátrabban dobáljuk a bevásárló kocsiba, mert a nagy összeghez viszonyítva elenyészőnek tűnik az ára... Míg, ha csak pár dologért mentünk volna, akkor ezekre rá sem néztünk volna.)
Viszont érdemes kipróbálni, hogy több mindent inkább csak akkor veszünk meg (nem előbb, nem később), amikor szükség van rá, lehetőleg pénzért történő utazás (pl. autó) nélkül. Tehát inkább naponta, de kevesebbet, és kizárólag azt, amit előre elterveztünk. Például munkából hazafelé. Nagy bevásárlást pedig csak akkor rendezünk, amikor pontosan tudjuk, hogy mit akarunk venni, és tényleg viszonylag rövid időn belül szükségünk is lesz ezekre.
Érdemes egy-egy külön hónapban mindkét módszert kipróbálni (akár többször is, az év különböző szakaszaiban), majd felírni a költések összegét, és végül összevetni a számlákat. Amelyik módszernél fegyelmezettebbek vagyunk, azt részesítsük előnyben!
Az "éppen időben" módszer hátránya, hogy több idő sűrűbben bevásárolni. Illetve, ha nem vagyunk fegyelmezettek, a mindennapi bevásárlások során is összevásárlunk minden szükségtelen terméket. Sőt, ha ezt egy kisebb boltban tesszük, akkor drágábban is, a mindennapiság miatt pedig még sűrűbben.
Az "éppen időben" módszer módszer előnye viszont, hogy nem kell tárolni (pl. hűteni) az éppen nem szükséges, de akár könnyen romló árukat. Mivel keveset veszünk (pl. hazafelé a munkából), nem feltétlenül kell autóval menni, így nem kerül benzinköltségbe. A pénz tovább van nálunk, és nem az eladónál, aminek a folyománya lehet, hogy végleg nálunk marad a pénzünk, mert rájövünk, hogy nem is kell megvennünk néhány dolgot, amit amúgy megvennénk egy nagybevásárlás során hirtelen felindulásból.
Ne vásároljunk élelmiszert éhesen!
Furán hangzik, de néhány próba után ráérzünk az igazságtartalmára. Ha eszünk egy keveset vásárlása előtt, ami kitölti a gyomrunkat néhány órára, máris racionálisabban fogunk élelmiszert vásárolni. Az éhség nagy úr, és ha a gyomorsav emésztenivalót követel, én biztos, hogy könnyebben nyúlok a jóval drágább kaják felé, mert kívánja a szemem.
Ne utazzunk pénzért egy akció miatt!
Vagy ha mégis, számoljuk át, nyerünk-e vele.
Például 30 Ft-tal olcsóbb a tej a 10 km-re fekvő hipermarketben. Ez igen jó engedménynek tűnik, ezért elmegyünk. Ha már megyünk, akkor sokat is veszünk (mondjuk egy 10-es kartonnal), tehát autóval kell menni. Ez oda-vissza (20 km, 8 l-es fogyasztással, 450 Ft-os benzinárral) 720 Ft, míg a tejen csak 300 Ft-ot spóroltunk. Nem mellesleg, ha már ott vagyunk, be is vásárolunk egy rakat dolgot, amikre ugyan lehet, hogy szükség lesz, de csak később, persze az is lehet, hogy teljesen felesleges és meglennénk nélkülük is. Érdemesebb tehát gyalog menni egy közelebbi boltba és akár a 30 Ft-os akció nélkül megvenni az egy-két liter tejet.
Törzsvásárlói kártyák
Veszélyesek lehetnek a pontgyűjtő törzsvásárlói kártyák, mert van, aki azért vásárol többet és többet, hogy még több pontja legyen. Más pedig, amikor felhasználja a pontjait, akkor enged a csábításnak és sok mindent megvesz, azt is, ami tök fölösleges, mert picivel olcsóbb lesz a megszerzett pontok beváltása révén.
De haszna is van, ha tudatos vásárlók vagyunk, és nem csak annak hisszük magunkat. Ha tehát sűrűn megyünk ugyanabba a boltba vásárolni, érdemes törzsvásárlói kártyát kiváltani, ha van nekik. Pl. Smart, supershop stb.
Személyes tapasztalat: Mivel a lakhelyünkön és a munkahelyem közelében is van Spar, Interspar, ezért eleve sokat járunk oda, így hát igényeltünk supershop kártyát, amivel minden elköltött 100 (sajnos most már 200) forintért 1 pontot kapunk ott is, meg még néhány másik cégnél. Ez 1 Ft-nak felel meg, ami persze édes kevés egy vásárlásnál, de egy év alatt összegyűlik pár ezer pont. Nem sok, de amikor levásároltam, egy hétig ebből reggeliztem.
Nem rég pedig felújítottuk a lakást. Ehhez egy közeli barkácsáruházba mentünk parkettáért és minden kellékért. Mivel tudtuk, hogy kifejezetten sokat fogunk költeni, kértünk törzsvásárlói kártyát. És valóban, annyi mindent összeszedtünk, hogy egy bevásárlással 3000 Ft-nyi összeg került rá rögtön. Csak azt a hibát nem szabad elkövetni, amit az áruházak nagyon szeretnének, miszerint ha elmegyünk levásárolni az összeget, végül összeszedhetünk egy több tízezres tételt is (+ benzinköltség), pedig ha nem lett volna a kedvezményünk, el sem megyünk.
Vatera, Teszvesz és társai
A www.vatera.hu oldalt sokan ismerjük. Használt cuccokat lehet venni-eladni. Ha sok olyan dolgunk van otthon, ami még jól használható, és várhatóan lesz rá kereslet (pl. babakocsi, ágy, gyűjtemények, antik bútorok, megkímélt nyelvkönyvek, mindennapos használati cikkek), azokat fel lehet pakolni a Vaterára is. Fontos, hogy a felpakolás egy minimális költséggel is együtt jár, és ha megveszik az adott terméket, néhány %-ot elkér a Vatera cserébe, hogy nála üzleteltünk. Ezért körültekintően kell eladni, és nem mindenfélét feltenni, csak azt, amit várhatóan meg is fognak venni.
Személyes tapasztalat: Szüleimnek volt egy eléggé lestrapált ülőgarnitúrája. Itt-ott kihasadt, és szinte mindenhol kopott volt. Ki akarták dobni, de gondoltam, teszek egy próbát a Vaterával, ahol ki is emeltem, hogy hibás a termék, éppen ezért nagyon olcsó is. Végül 19 000 Ft-ért vitték el, és még a szállítással sem kellett bajlódnom. Ugyanígy kiválasztottuk azokat a könyveinket, amikre vélhetően van kereslet, de nekünk már nem kell (nyelvkönyvek, baba nevelési könyvek), valamint olyan háztartási eszközöket, amiket már nem használunk. Így most ahelyett, hogy itt porosodnának, több ezer Ft-ot kerestünk rajtuk.
Ár-összehasonlítók használata
Argep.hu, arukereso.hu, olcsobbat.hu, shopmania.hu. Csak néhány oldal azok közül, amelyek azzal foglalkoznak, hogy bemutassák, egy adott termék hol olcsóbb, mint máshol. Egy nagyobb beruházás esetén (hűtő, számítástechnikai eszköz, robotgép, bármilyen nagyobb cucc) ezer forintokat lehet megspórolni vele. Természetesen ide is igaz, hogy csak akkor olcsóbb, ha az utazás és a szállítás költségével együtt is megéri.
Személyes tapasztalat: Van ugyan kedvencnek mondott elektrotechnikai boltom, ahol legelőször kutakodok egy vásárlás előtt, mégis, amikor szkennert, digitális fényképezőt, munkahelyemnek fénymásolót, külső tárhelyet, miegymást vettünk, összesen több mint tízezer forintot spóroltam csak azzal, hogy egy olcsóbb helyet keresve szereztem be ugyanazt a minőségű, márkájú eszközt, amit a megszokott helyeken drágábban találtam volna meg.
Bevásárló közösség
Egy olyan megvalósult ötletet írok le, amit egy jó szomszédi közösség is elérhet, de kell hozzá 5-10 elkötelezett háztartás minimum. Nem rég találkoztunk a Szatyor Bevásárló Közösséggel, aminek tagjává is váltunk. A közösség célja nem a közösségi élet, hanem a bevásárlás. A csoport vezetői felvették a kapcsolatot különböző magyar, méghozzá Budapest-közeli termelőkkel (zöldség, gyümölcs, hús, méz, pékárú, ital, mindennapos használati szerek stb. előállítóival), hogy kihagyva a viszonteladót és a sok beszállítót, egy körben, közvetlenül a termelőtől vehessék meg az árukat. Természetesen mindent legálisan, számlával és ami kell. Ez persze csak akkor éri meg, ha sokan állnak össze, egyrészt mert így talán kedvezményt is ad a termelő, de ami fontosabb, hogy egy fuvarral megvan több család bevásárlása ezekből a termékekből. A mi közösségünk tagjai az interneten adhatják le minden héten, hogy miből, mennyit kívánnak venni, majd a felelős leadja a rendelést a termelőnek. Nekünk csak érte kell menni a két budapesti elosztó pont valamelyikére és kifizetni a jóval olcsóbb és ellenőrzött, a nagyáruházinál sokkal jobb minőségű árukat. A sok előnye mellett hátránya, hogy csak két napon, 17-20 óra között mehetünk érte, és onnan nekünk kell hazáig cipelni. De ha meg tudjuk oldani (pl. van egy nagy túrahátizsákunk vagy éppen arra járunk autóval), nem akkora gond. Jóval olcsóbb, biztosan egészséges, illetve kizárólag magyar termelőket támogatunk vele.
Főzzünk otthon
Otthon főzni másnapra kényelmetlenebb, mint gyorskajáldában enni, de jóval olcsóbb.
Szeméyes tapasztalat: Jó szociológusként szeretünk "mérni". Így minden kiadásunkat és bevételünket felírjuk egy házipénztár programba. Mi is megdöbbentünk, amikor láttuk, hogy abban a hónapban, amikor valamiért nem otthon főzött ebédet voltunk kénytelenek enni, hanem pékségben reggeliztünk és kifőzdékben vettünk meleg kaját (kb. 700-1000 Ft között), több mint 10 000 Ft-tal többet költöttünk élelmiszerre, mint abban a hónapban, amikor minden nap otthoni reggelit és ebédet vittünk a munkahelyünkre. Ez persze két végletes hónap volt, és hozzá kell tenni, hogy más okai is lehettek még ennek a különbségnek, de az egyértelművé vált, hogy otthon főzni (ha nem szarvasgombát eszünk) még az olcsónak számító gyorskifőzdéknél is olcsóbb, meg aztán 5-10 000 Ft/fő/hó megtakarítás mindenhogyan jó arány - habár ebből le kell vonni a főzésre szánt áramot vagy gázt, de még úgy is sokkal jobban jövünk ki.
Havi szintű élmények évente 12 helyett 11 alkalommal
Vannak, akik havi szinten mennek valahova, ahol pénzt is költenek. Pl. nagyjából 30 naponta fodrászhoz, bowlingozni, moziba stb. Lehet úgyis spórolni mindezen, hogy ugyanazt a szolgáltatást kérjük ugyanannyi pénzért, de mindig pár nappal később. Nem sokat számít, ha 30 helyett inkább 33 naponként megyünk el erre a helyre, de máris spóroltunk egy alkalomnyi összeget, mert 12 helyett csak 11-szer mentünk el egy évben.
De ha kb. hetente van egy - pénzbe kerülő - programunk (ami nem kötelezően esik mindig ugyanarra a napra), akkor is eljátszható ugyanez. Menjük inkább 7 helyett 9-10 naponta. Egy év alatt 12 alkalmat spórolunk meg, ha a 7 napot átlagosan 9-re állítjuk be magunknak.
Mobil, vonalas telefon, net, TV előfizetések, szolgáltatások újragondolása
Időigényes és macerás ügy a szolgáltatóváltás, mégis érdemes átnézni legalább évente a lehetőségeket.
Mobil/vonalas telefon: Ma már létezik számhordozási lehetőség. Ha nem éppen egy flottában van a számunk (amiből tényleg nehéz számhordozással kilépni), akkor érdemes megfontolni, hogy nem akarunk-e a szolgáltatón belül egy másik csomagra előfizetni, vagy esetleg átmenni egy másik szolgáltatóhoz.
Ugyanitt tegyük fel magunknak a kérdést: Mennyit használjuk a vonalas telefonunkat? Ha szinte soha, mert inkább mobilozunk, és a net sem arról megy, akkor érdemesebb lemondani, ismét havi ezreket megspórolva.
Internet: Sok szolgáltató létezik, főleg a budapestiek számára, akik közül lehet válogatni. Elképzelhető, hogy a megszokott szolgáltató mellett van egy, amelyik kevesebbért többet is ad. Személyes tapasztalat: Egykori, ma már lassúnak számító ADSL netünkért még mindig kb. 6000 Ft-ot fizettünk, amikor rájöttünk, hogy 3700-ért szerezhetünk kábeles netet is, így hát váltottunk, és majdnem fele árért kb. 30x gyorsabb a netünk.
TV: Ugyanez a helyzet. Szolgáltató bőven akad. Nézzük meg, melyek a legfontosabb csatornák, amiket nézni akarunk, és ha egy másik szolgáltató olcsóbban adja ezeket, érdemes vállalni az átállással járó papírmunkát.
Gáz, áram, víz: Nem mindenhol, de vannak helyek, ahol több szolgáltató közül lehet választani. Ha nálunk is, érdemes lehet megnézni minden ajánlatot.
Ezek együtt évente akár tízezres nagyságrendű megtakarítást jelenthetnek.
Kérjük kölcsön
Sokszor előfordul, hogy megtetszik valami, ezért gyorsan megvesszük, mondván, hátha kell majd később is, de ha belegondolunk, rájövünk, hogy csak néhányszor használnánk (pl. egy bizonyos társasjáték, playstation, DVD-lejátszó, laptop, projektor, utánfutó, kisbusz stb.) Ha tudjuk, hogy van valakinek az ismerőseink közül, inkább kérjük kölcsön, akár némi amortizációs díjért cserébe.
Egy jól működő példa: A www.szellemlovas.hu társasjáték bolt az adott játék árának 10%-áért adja kölcsön a játékait egy hétre. Ha tudjuk, hogy nem játszanánk vele néhány alkalomnál többet, érdemesebb inkább kikölcsönözni, mint megvenni. Egészen 9 kikölcsönzésig jobban megéri így játszani, mint megvásárolni.
Kérjük ajándékba
Jómagam sokszor gondban vagyok, ha valakinek, akinek születés- vagy névnapja lesz, nem tudom, mit vegyek ajándékba. Lehet, hogy mások is így vannak velünk. Jön a karácsony, születésnapunk, névnapunk, és a közeli rokonok nem tudják, mit adjanak. Végül vesznek valamit, aminek semmi értelme, csak megvették, hogy legyen ajándék a tortánk mellé. Hülye szitu, de szerintem vannak olyan esetek, amikor inkább jót tesz, ha segítünk azon barátainknak, akikről tudjuk, hogy gondban szoktak lenni az ajándékunkkal, és nem veszik sértésnek, ha megmondjuk, mire vágyunk, mire gyűjtünk, amihez nem bánjuk, ha hozzájárulnak vagy megveszik. Nem romantikus, nincs meglepetés-érzés mögötte, de a barátunk megkönnyebbült és mi is jól jártunk.
Kevésbé hasznos élvezeti cikkek
Érdemes havonta csak egyszer számba venni, hogy mikor, hol, mennyi kávét, cigit, alkoholt, egyéb hasonló, de kevésbé hasznos élvezeti cikket fogyasztunk el. Nem arra utalok, hogy akkor mostantól teljesen vonjuk meg magunktól ezeket, de ha látjuk, mikor, melyikből, mennyit fogyasztunk, akkor heti egy-egy csészéről, szálról, üvegről tudatosan is le lehet mondani úgy, hogy az ne tűnjön fel, ne tegyen ingerültté minket. Egyelőre csak napi/heti egyről, aztán később még egyről és még egyről. Itt most nem az egészségügyi kockázatokra utalok, hanem arra, hogy mennyi pénzt megspórolhatunk csak azzal, ha egy minimális kontrollt gyakorlunk magunk felett.
Vegyünk egy példát: Tegyük fel, hogy valaki napi 1 doboz 19 szálas cigarettát szív el. Legyen ez egy mai átlagos cigi, 690 Ft értékben. Ez évi 251 850 Ft-ot jelent. Ha ez az illető csak napi 1 szállal szívna kevesebbet, 13 255 Ft-ot spórolna meg egy évben, azaz havi 1100 Ft-ot. Két szállal pedig már 26 510 Ft-ot. 3 szálról való lemondás esetén a havonta megtakarított pénzből (3300 Ft) már el is lehetne kezdeni egy kisebb összegű lakásmegtakarítást, vagy lehetne nyitni egy egészségpénztár-számlát.
Bérletek csúsztatott megvétele (Budapestieknek)
Ha meglátjuk, hogy holnap lejár a bérletünk, sokan úgy tervezzük a hazautat, hogy még beleférjen a pénztár. De mi van, ha éppen tudjuk, hogy nem utazunk holnap sehova? Ma már nem hónapokra szól a bérlet, hanem 30 napokra. Ha tudjuk, hogy három nap múlva fogunk csak utazni legkorábban, akkor vegyük meg attól a naptól, és ne másnaptól. Így nem fizetünk két olyan napért, amikor úgysem használnánk. Év végére akár fél-egy hónapot is össze lehet így spórolni.
Nem szükséges előfizetések lemondása vagy nem meghosszabbítása
Vannak, akik pár lapot már csak passzióból járatnak, de nem igazán olvassák őket. Egy ideig én is gyűjtöttem a National Geographic sorozatot, hogy minél több meglegyen, de idővel már nem kötött le úgy, mint régen, és nem olvastam rendszeresen. Csak azért előfizetni egy újságra, TV-csatornára, bármire, mert már megszoktuk, vagy szimplán azért, hogy birtokoljuk, luxus.