Pénzügyek

 

Figyelem! Még mindig nem vagyok pénzügyi szakember. Ha valamelyik ötlet megtetszik az alábbiak közül, gondold át Te is, járj utána, számold át, ismerd meg, és csak akkor vágj bele, ha teljesen kiismerted.

 

Lakás-, autó-, életbiztosítások éves szintű felülvizsgálata

Érdemes körülnézni. Lehet, hogy lesz egy éves szinten pár ezer forinttal jobb ajánlat ugyanazért a szolgáltatásért, vagy havi szinten pár százzal olcsóbb, amit már érdemes átgondolni. Biztosítási lehetőségek egyfajta kalkulátora elérhető itt.

 

Felesleges tagsági díjak felülvizsgálata

Sokan sok szervezetnek vagyunk tagjai, mert végülis mindössze 1-2-3-5-10.000 forintokba kerül az éves tagság. Ez teljesen oké, ha aktív életet élünk abban a szervezetben. De át kell gondolni, ha mégsem. 

Személyes tapasztalat: Sokáig volt újságíró igazolványom, de évente több ezer Ft tagsági díjat kellett fizetnem érte. Persze vagány volt elővillantani, de egyáltalán nem használtam ki. Valamivel olcsóbban bejutottam vele múzeumokba, de mivel mostanában annyira nincs időm erre, illetve mert más kikapcsolódási módokat preferálok, nem éltem vele olyan összegig sem, amennyit adtam érte évente. Ezért egy idő után nem újítottam meg.

 

Ki nem használt jogosultságok, kedvezmények számbavétele

Itt nem az akciókra gondolok, hanem egyes jogosultságokra, amikre nem kerítünk időt, hogy igénybe vegyük. Pl. laktóz- vagy lisztérzékenyeknek havi többezer forint adójóváírás jár, ha gasztroenterológustól hivatalos, erre alkalmas papírt szereznek “fogyatékosságukról”.

Ugyanilyen az, ha valakinek pl. ingyenes vagy kedvezményes MÁV / Volán / BKV bérlet jár, de mivel lusta elmenni fotót készíttetni, nem tudja érvényesíteni. (Komolyan, hallottam épp egy ilyen esetről!) És még hány ilyen adódik az életünkben? Érdemes utánajárni.

Személyes tapasztalat: Laktózérzékenyként 4600 Ft-tal kapok több fizetést havonta. Erről az állami juttatásról az érzékenységem kezdete után csak évekkel később szereztem egyáltalán tudomást (persze, hisz minek is vernék nagy dobra), és utána is még hónapokba telt, mire rávettem magam egy hivatalos teszt elvégzésére és a szükséges papír beszerzésére. Az információhiány miatt, amióta dolgozom kb. 300 000 forintról, a lustaságom miatt pedig még kb. 20 000 forintról maradtam le, ugyanis visszamenőleg nem jár a pénz.

 

Bankváltás

Ma már szinte mindenkinek van bankszámlája. Az viszont nem mindegy, hogy hol, ugyanis a legtöbb bank komoly pénzeket kér el havonta csak azért, hogy náluk tartjuk a pénzünket, nem beszélve a pénzfelvételért és az átutalásokért esetlegesen elvett összegekről. Ha nincs szükségünk mindenféle extra szolgáltatásokra, amikért célszerű vagy muszáj az adott banknál maradnunk, vagy a munkahelyünk révén nem jutunk ingyenesen vagy kedvezményesen vezetett bankszámlához, akkor mindenképpen  érdemes átnézni a bankok kínálatát (vagy itt vagy itt). Évente 5-10 000 forint is múlhat rajta kondícióktól függően. A belinkelt oldalakon feltételek szerint szűrve kiválaszthatjuk azt a bankot, ahol a számunkra legkedvezményesebben nyithatunk bankszámlát.

A linkelt oldalakon aszerint is kereshetünk, hogy hol, milyen lekötési lehetőségek vannak.

 

Megtakarítás úgy általában

Nem pénzügyi területen dolgozom, mégis az a tapasztalatom, szociológusként pedig szembe jött már velem több tanulmány, amely mind azt bizonyítja, hogy Magyarországon elképesztően gyenge a pénzmegtakarítás-kultúra, de pénzügyesektől is ugyanezt hallom. Nem tudom pontosan, mi lehet ennek az oka, mindenesetre rossz látni, hogy (akár diplomás) ismerőseim egy részének lövése sincs arról, hogy mit jelent például pénzt lekötni, és kiderül, hogy már egy-két vagy több millió forintjuk is ott áll a bankszámlájukon, mert amúgy jól keresnek. Én sem ismerek minden lehetőséget, de úgy gondolom, hogy érdemes utána járni, hogy milyen megtakarítási formák léteznek, és céljainktól, illetve megtakarítható pénzünktől függően kiválasztani, melyik a nekünk megfelelő. Erre sokszor jön a válasz: "Nincs miből megtakarítani". Elhiszem, hogy van, akinek tényleg nem marad semmi a hónap végére még úgy sem, hogy nagyon tudatosan próbál spórolni, de ilyen emberből csak nagyon kevés létezik. Szerintem mindig meg lehet spórolni legalább 1-2-3000 Ft-ot, de egy átlagfizetés esetén (eltartandók számától függően) akár 10-20 000-et is. Vannak barátaim, akik jobban keresnek nálam, nincs gyerekük, párjuk, akiket el kéne tartani, mégis elverik minden pénzüket és sajnáltatják magukat, nem mellesleg több hitel is lóg a nyakukon.

Egy bevált tipp: Ne a hónap végén gondoljuk végig, hogy mennyit teszünk félre, hanem még a hónap elején tegyünk el X összeget, amit szent tehénként kezelünk és nem nyúlunk hozzá. Mintha nem is létezne, mintha annyival kevesebbet keresnénk, és annyival kevesebből kéne megélnünk egy hónapban. Néhány hónap alatt kialakul, hogy mennyi az a pénz, amit így el tudunk tenni. És nem kell, hogy sok legyen. Már havi 2000 Ft-tal el lehet kezdeni egy egészségpénztári megtakarítást, 3000 Ft-tól már vannak lakáselőtakarékossági lehetőségek, havi 10 000 Ft-tól pedig jó kamatozású banki lekötési lehetőségek, mint a CIB Malacpersely számlája.

 

Csak a példa kedvéért néhány:

 

Lekötés

Sokan nem szeretjük lekötni a pénzünket, mondván “hátha lesz valami hirtelen kiadás, amikor szükség lesz rá”. Azért ha van valami vagyonunk, aminek egy részét várhaótan nem használjuk 2-3-6-12 hónapig, érdemes lekötni, és ha mégis szükség lesz rá, legfeljebb feltörjük és nem kapunk rá (akkora) kamatot. Rengeteg  konstrukció  létezik (érdemes megnézni itt vagy itt vagy itt), amik között érdemes turkálni, mielőtt eldöntjük, melyik bankhoz megyünk. Ez lehet időigényes, viszont a lekötés (főleg interneten keresztül) nem több idő pár másodpercnél, és semmiféle plusz adminisztrációval nem jár a részünkről.

A néhány havi lekötések mellett léteznek tartós lekötési számlák is, magasabb kamattal, kamatadó nélkül, csakhogy ezeknél több évre ott kell hagyni a pénzt.

 

Ha utálunk pénzt lekötni

Ha valaki gyűlöli lekötni a pénzét, mert szüksége van a tudatra, hogy bármikor hozzáférhet, akkor is van egy megoldás. Több banknál van jó "látra szóló kamat", ahol lekötés nélkül is viszonylag jó (persze a lekötésekhez képest kevesebb) kamatot fizet a bank, általában havi jóváírással. Az előbbi pontnál belinkelt oldalakon ezekre is rákereshetünk.

 

Egészségpénztár

Ha nincs szükségünk (pénzbe kerülő) gyógykezelésre vagy gyógyszerre (kezdve a bármilyen vitamintól, gyógyszertől, a különböző terápiákon át pl. a szemüveg készítéséig) vagy nincs gyermekünk, vagy idős betegünk, akinek ápolószerekre lenne szüksége, akkor nem tudunk ezzel a módszerrel sokat spórolni. De ha van egy biztos összeg, amit várhatóan így is, úgy is el fogunk költeni a gyógyszertárban, gyógykészítményeket árusító boltban, vagy más, pénzbe kerülő kezelések miatt, akkor már spórolhatunk jó pár ezer forintot, ha csatlakozunk az egyik pénztárhoz.

A működési elv az, hogy mi befizetünk a pénztárnál vezetett számlánkra havi X összeget (aztán esetenként akár még többet is, ha tudjuk, hogy nagy egészségügyi kiadás előtt állunk), amit egy sima, bankkártya-szerű plasztik kártyával tudunk levásárolni az elfogadó helyeken, vagy ha nincs hozzá a boltnak készüléke, akkor úgy, hogy számlát kérünk a szolgáltatásról.

Az egészségpénztári tagsággal a legnagyobb spórolás az, hogy a befizetett összeg 20%-át adójóváírás formájában visszakapjuk jövő évben az egészségpénztári kártyánkra (jelenleg maximum 100 000 Ft-ot, igaz, ahhoz 500 000 Ft befizetés kéne egy évben). Emellett további kedvezményeket is kaphatunk bizonyos elfogadó helyeken.

Saját tapasztalat: Fiunk születésének évében igen sok elkerülhetetlen gyógyszertári és más egészésgügyi kiadásunk volt, amit ki tudtunk ezzel a kártyával is fizetni. Ennek hatására közel 30 000 Ft adójóváírást kaptunk a következő évben.

 

Lakáskassza

Ezt a kérdést alaposabban át kell gondolni, mert nem mindenkinek ez a legjobb eszköz a megtakarításra. De ha biztosan tudható, hogy X év múlva ingatlanra vagy felújításra lesz szükségünk, a lehetőségek matematikai átszámolása után elképzelhető, hogy az egyszerű lekötések helyett érdemesebb inkább valamelyik lakáskasszához fordulni (Az átszámoláshoz itt egy jó cikk, benne egy hasznos táblázattal). A működési elv nagyjából az (ahogy én eddig látom és értelmezem), hogy vállaljuk a kevesebb kamatot, cserébe állami támogatást kapunk a havi befizetéseink után és a végén a bankokénál kedvezőbb hitelkonstrukciót vehetünk igénybe (szerződéstől függően) lakásvásárlásra és/vagy lakásfelújításra (amit szerencsére rendkívül tágan értelmeznek, így ebbe még a kerti grillező is belefér). De ebből nem nagyon érdemes 4 évesnél hosszabb futamidejűt kötni, mert e felett már nem kamatozik olyan nagyon jól (ld. a belinkelt cikket!)

 

Pénzügyi tanácsadó bevonása (óvatosan, de azért nem feltétlenül hülyeség!)

Érdemes elgondolkodni tehát a hosszabb-rövidebb távú megtakarításokon, amelyet egy-egy pénzintézet kínál, mert egész jó megoldások vannak, de mivel több száz vagy ezer konstrukció létezik, nagyon nehéz kiválasztani egyedül, hozzáértés nélkül azt, ami a mi céljainkhoz a legideálisabb. Ezért hasznos lehet egy "pénzügyi szakértő" bevonása is, aki (elvileg) a céljainktól függően meg tudja mutatni a megfelelő megtakarítási formákat. Azért írom, hogy "elvileg", mert igen sok "ingyenes" tanácsadó cég létezik, amelyeknél több esetben olyan tanácsadó ügynökök dolgoznak, akiknek (legalábbis az ingyenes tanácsadó cégek állásajánlataiból kiindulva) jó eséllyel csupán középfokú végzettségük van, és pénzügyi képzésben is csak az adott cég részesítette őket. Ha már mindenképp ilyen céghez megyünk:

  • Legyünk tisztában vele, hogy ha extra jófej is velünk az ügynök, ő abból profitál, ha sikerül valamilyen szerződést aláíratnia velünk, ami után ő jutalékot kap, tehát az ő végső célja nem mindig a mi jólétünk, hanem az, hogy köss üzletet az ő közvetítésével.
  • Ezért minden esetben kérdezzünk rá (de főleg magunk is járjunk utána) minden kockázatnak, amitől tartunk esetleg.
  • Nézzünk utána személyesen is az ajánlott konstrukció részleteinek. Aláírás előtt olvassuk át a szerződést akkor is, ha állati hosszú. Ha pedig nem értünk valamit, addig ne írjuk alá, amíg meg nem értettük.
  • Számoljuk át alaposan, mivel is járna, amit ajánl (mennyit, milyen sűrűn kell befizetni, bírni fogjuk-e, mikor lesz belőle bevétel, nem járnánk-e jobban mégis egy sima banki lekötéssel).
  • Vessük össze más, hasonló eszközökkel, hátha van jobb.
  • Csak akkor menjünk bele, ha minden részletét ismerjük az ajánlatnak, illetve ha tényleg ezt kerestük, erre van szükségünk.

Mi volt, hogy jól jártunk, amikor ilyen tanácsadásba belementünk, de volt, hogy ajánlottak már számunkra totál előnytelen megoldásokat is, amikor egyértelmű volt, hogy csak a tanácsadó akart jól járni, aki minden ilyen üzlet után megkapja a részesedését az adott pénzintézettől, ahová visz minket.

No de... léteznek pénzügyi tanácsadók pénzért is, pl. óradíjért vagy alkalmi összegért (amiket eddig láttam: 30-40 000 Ft / alkalom). Gondolom, embere válogatja, hogy melyikük mennyire tiszességes, illetve mennyire valódi a szaktudásuk, mindenesetre ott mi fizetjük meg a "jutalékot", cserébe a tanácsadó nem akar semmilyen szerződést ránk erőltetni, hanem egy hosszú beszélgetés után valóban segít egy személyre vagy családra szabott pénzügyi tervet elkészíteni, és ehhez ajánl megfelelő pénzügyi termékeket, viszont a szerződést már nem ő intézi, hanem magunknak kell utánajárni, elintézni. Ez így kényelmetlennek tűnik, de éppen ez a biztosíték arra, hogy nem akar átrázni minket. Mi ez utóbbival is éltünk már, és csak azt tudom mondani, hogy sokkal világosabban láttuk a pénzügyeinket egy ilyen beszélgetés után, mint az előbb említett "ingyenes" tanácsadások alkalmával.